2021. június 17-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központ Budapesten.
A központ az űrkutatás tudományterületeit az első magyar űrhajós személye köré építve kívánja a diákság számára közelebb hozni, egyben ösztönözni az oktatáson belül megvalósuló innovációt, valamint a kitartó és elmélyült tanulást. Az ünnepségen jelen volt Farkas Bertalan vadászpilóta, űrhajós, űrkutató, nyugalmazott dandártábornok, Szabó István honvédelmi államtitkár, Szabó Péter főhadnagy a Honvédelmi Minisztériumból és Szesztai Dávid a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkatatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának főosztályvezetője.
A 30 éves fennállását ünneplő Balázs-Diák Kft. 2020-ban megnyitott Balázs-Diák Módszertani Központja a jövőben Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központ néven folytatja, amelynek mindig is elsődleges célja a diákság tanulási és tanítási folyamatának innovációjára irányult legyen szó taneszközök beszerzéséről, vagy a digitális tananyagok terén mutatkozó fejlesztésekről. Balázs János, a Központ ügyvezető igazgatója és tulajdonosa nyitóbeszédében Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós személyét és példáját méltatta. Mint mondta, a vadászpilótából lett űrhajós és űrkutató „ikonikus alakká vált”, mert hitt abban, hogy képes lesz először „önmaga gravitációs teréből” kilépni ahhoz, hogy valami világra szólóan nagy dolgot vigyen véghez, amellyel egyúttal hazánkat, nemzetünket is magasba emeli. „Egy ember minduntalan többet akarása az, amelyet tisztelni és ünnepelni lehet benne” – összegzett az igazgató, hozzátéve még a kitartás fontosságát, amely motiváló erőként hathat a mai diákságra, illetve a „fegyelmezettséget és a céltudatosságot, az akaraterőt, amellyel Farkas Bertalan képes volt az önfelülmúlásra.” Az újjászervezett módszertani központ mindenekelőtt a jövőre kívánja irányítani az oktatás figyelmét, amelyben a hagyományos keretek megtartása mellett – személyes kapcsolattartás oktatókkal, előadókkal, tanárokkal – az innovációra és a digitális tananyagfejlesztésre helyez még nagyobb hangsúlyt. Ennek igazolására szolgált a nyitóünnepségbe ágyazott okostanterem bemutatása is, ahol több iskola és magáncég részvételével a vendégek testközelből, működés közben láthattak mesterséges intelligenciával működő robotot, az alsós korosztály számára ajánlott padlórobotokat, humanoid robotot, 3D-s nyomtatót, továbbá a Balázs-Diák Kft. saját fejlesztésű oktatási szoftverei közül kettőt: az Okosváros 2050-et és a Kódkapitányt, amelyben – arcát és hangját kölcsönözve – személyesen Farkas Bertalan vezet végig a feladatokon.
Az ünnepségen felszólalt Szabó István honvédelmi államtitkár is, aki szintén méltatta Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok személyét. Az államtitkár úr „élő legendaként” beszélt az első magyar űrhajósról, és üdvözölte azt a kezdeményezést, amely az űrkutatás és az oktatás szorosabb kapcsolatát valósítja meg.
A tudásátadás, a tanulásra ösztönzés, a motiváció és az önfelülmúlás, amelyre többször is utalt Balázs János a Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központ küldetésének megfogalmazása kapcsán akkor vehet igazán nagy lendületet, ha a tudományterületek kimagasló egyéniségeivel közvetlen kapcsolatot ápolhat a fiatal generáció. A képzések és előadások rendszeressége, valamint havi szinten az első magyar űrhajóssal való találkozás lehetősége az álmaik megvalósításának útjára terelheti a diákságot. Az álmok és célok elérésének fontosságáról már Farkas Bertalan is beszélt személyes hangvételű megszólalásában. Többször leszögezte beszédében, hogy nem űrhajósképzés céljából hozták létre a Központot, hanem annak felkarolására, hogy ki-ki merjen álmokat álmodni, azok felé elindulni, rácsodálkozni az Univerzum szépségére és természetesen elmélyedni azon társtudományok megismerésében, amelyek az űrkutatás egészét érintik.
A beszédeket követően a dísztáblaavatás ünnepélyes leleplezésével hivatalosan is átadásra került a Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központ, a résztvevők még hosszasan csodálhatták és tanulmányozhatták egy kis kiállítás keretében azokat relikviákat, tárgyi emlékeket – az űrhajóskesztyűtől kezdve a Szojuz-36 indítókulcsán át fotó- és videóanyagokig –, amelyek az első magyar űrhajósunk 1980-as űrrepülését mutatták be.