A 2024-es év új kihívásokkal és változásokkal érkezett, különös tekintettel a gazdasági instabilitásra és a folyamatos geopolitikai feszültségekre. Milyen hatással volt mindez az agráriumra, és milyen intézkedéseket tettek, amivel segítették az új környezethez való alkalmazkodást?  Milyen eredményeket emelnének ki az idei évből?

A 2024-es év nehezen indult, ugyanis év elején az egész európai mezőgazdaságot sújtó nehézségek hatására Európa-szerte általánossá váltak a tiltakozások, a gazdatüntetések. Mindez több fronton eredményeket hozott az uniós agrárpolitikában, számos tekintetben sikerült teherkönnyítést kiharcolni, és elejét venni újabb gazdaellenes döntéseknek. 

Az elmúlt években a termelési költségek növekedése, az ukrán gabona piaci kiszorító hatása vagy éppen a klimatikus csapások miatt nagy kihívásokkal szembesült a szántóföldi növénytermesztés. 2024-ben ha nem is lett jó, de legalább több tekintetben normalizálódott a gabona- és olajosnövények piaca. A hazai gabona exportdinamikája már 2023 második felében jelentősen nőtt, hiszen 58%-kal többet exportált hazánk, mint az előző év hasonló időszakában. Ezt a stabilizációt jól mutatta, hogy szemben a 2023-as évvel, az idei nyári aratás előtt raktározási problémák már nem merültek fel. A piaci helyzet hazai konszolidálását segíti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalom fenntartása is. 

Ami az állattenyésztést illeti, az elmúlt két évben a piaci környezet jótékony változásai, a mérsékelten csökkenő inputárak és a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítség az idén már jól látható erősödést eredményezett.

A kedvezőbb piaci környezet lehetőségeinek kihasználását érdemben segíti az Agrárminisztérium által az elmúlt években megerősített, állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer, valamint az állattartáshoz kapcsolódó modernizációs program végrehajtása. A Vidékfejlesztési Programból ugyanis 2021 óta mintegy 491 milliárd forint jutott az állattartók beruházásaira, valamint a telepek fejlesztésének és megújításának támogatására.

Magyarország Kormányának intézkedései folytán 2021-től megháromszorozódtak a vidékfejlesztési források. Soha ekkora forráskihelyezés nem történt, soha ennyi nyertes pályázat nem volt korábban vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan, mint 2021 és 2023 között, mérettől függetlenül mindenki nyerhetett a felhívásokon, akinek volt elképzelése és pályázott. 2022-ben 405 milliárd forintot, 2023-ban pedig közel 750 milliárd forintnyi támogatást került kifizetésre a magyar gazdáknak a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódóan. Az élelmiszeripar számára 2024-ben 2 pályázati felhívás keretében 150 Mrd forint, illetve 50 Mrd forint került meghirdetésre. Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása című, kisebb léptékű beruházásokat támogató felhívás 50 Mrd forintos keretére összesen 54 Mrd forint támogatási igény érkezett be, 861 db támogatási kérelem esetében. 

Azt gondolom, nem tétlenkedtünk, ezt a jövőben is szeretnénk folytatni.

A gyorsan változó gazdasági környezet újfajta rugalmasságot és innovációt követel meg mindenkitől. Ön szerint milyen stratégiák bizonyultak hatékonynak az alkalmazkodásban? Az Agrárminisztérium jövőbeni terveiben milyen szerepe lesz az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek? Az agrárstratégia milyen rövid távú célokat tűzött ki az ágazat további erősödésének és fejlesztésének érdekében?

Ami az innovációt illeti, a digitalizációé a jövő, egyre nagyobb jelentőséggel bír az agráriumban is: így például a talajok termőképességének megőrzésében, a termelés során kijuttatott mesterséges anyagok általi környezetterhelés mérséklésében, valamint a termésbiztonság és a nyomon követhetőség erősítésében. Egyre nagyobb hangsúly helyeződik a mesterséges intelligencia által megnyílt új adatfeldolgozási és -elemzési módszerekre is, amelyek segítséget nyújthatnak a tápanyag-gazdálkodás vagy a növényvédelmi beavatkozások során. 

A kormány 2019-ben elfogadta a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról szóló Digitális Agrár Stratégiát, amely 2023-ig határozta meg azokat a főbb célkitűzéseket, amelyek mentén a hazai agrárium képes növelni a termelés hatékonyságát a fenntarthatósági kritériumok maximális figyelembevételével, ugyanakkor képes fokozni a versenyképességét nemzetközi szinten is. Ezután a KAP Stratégia Terv részeként alakítottuk ki azt a digitalizációs stratégiát, amely 2027-ig határozza meg a legfontosabb fejlesztési irányokat és beavatkozásokat.

A jövőbeli célkitűzések kapcsán a magyar EU elnökség során megfogalmazott prioritásainkat emelném ki, amelyek az agráriumot illetően egyszerre érintik a támogatási rendszerhez kapcsolódó szabályozás egyszerűsítésére, a jövőbeli támogatási rendszer újragondolására, a válságállóságra, a versenyképességre, a gazdabarát finanszírozási és szabályozási környezet kialakítására vonatkozó törekvéseket. 

A zöld intézkedések tekintetében optimalizálni kell az arányokat, hogy azok ne a termelést hátráltassák, hanem a környezeti fenntarthatóság mellett módot adjanak a biztonságos és minőségi élelmiszer előállítására. 

Át kell gondolni az uniós válságintézkedések rendszerét, ahogyan beszélni kell a kockázatkezelésről is, hiszen mind a piaci, mind a klimatikus környezet meglehetősen kiszámíthatatlanná vált az elmúlt időszakban.

A víziónk egy gazdabarát agrárpolitika, amely az európai mezőgazdaság versenyképességét, válságállóságát és tudásalapúságát úgy erősíti, hogy a környezeti fenntarthatósági elvárásokat is teljesíthesse az ágazat.

Az év vége közeledtével mindannyian egyensúlyt keresünk az üzleti célok és a személyes feltöltődés között. Mi az, amit 2024 tanított Önnek személyes és szakmai téren?

Ma nagyon sokat beszélünk a klimatikus viszonyok változásáról és a mezőgazdaság kitettségéről, de elfelejtjük, hogy a gazdálkodóknak mindig is meg kellett küzdeniük az időjárás változékonyságával. A gyakorló gazdálkodók kivétel nélkül tudják, hogy nincs két egyforma év, mindig újabb és újabb kihívásokat hoz a gazdálkodó lét, és meg kell őrizni frissességünket, éberségünket, kreativitásunkat és nyitottságunkat a problémák megoldásához. Hol az aszály, hol a túlzott csapadékmennyiség, hol a korai fagyok okoznak nekünk fejtörést, a jelenlegi világpiaci változásokról már nem is beszélve. Nem unatkozunk tehát sohasem, ez a változatosság adja a szakma nehézségét és szépségét is egyben. Az idei év is csak azt erősítette meg bennem, hogy ezt a cselekvőképességet és reagáló képességet folyamatosan meg kell őriznünk.

Milyen tanácsot adna olvasóinknak, akik a kiválóság és a folyamatos fejlődés útján szeretnének előre haladni?  Pozitív példaként kérem osszon meg egy inspiráló gondolatot vagy történetet, amely Önnek erőt adott az év során felmerült problémák leküzdésében

Azt tanácsolnám az olvasóknak, hogy a hétköznapi rohanás és a szakmai kihívások közepette szakítsanak időt azokra a dolgokra is, amit szívből szeretnek csinálni. Alkalom adtán lassítsanak le kicsit és szálljanak ki a mókuskerékből. Ez számomra a családom körében eltöltött időt jelenti, az ünnepek megülését, valamint a konyhakertben, a gyümölcsösben és a virágoskertben való foglalatoskodást. Ez az év minden szakában ad feladatot a számomra, és örömmel tölt el, ahogy a kezem munkája nyomán zöldül, növekszik és termést hoz a kert.