Per angusta, ad augusta!
Küzdelmeken át vezet az út a nagy célok felé!

E régi római szólás igazságát nemcsak az elmúlt évszázadok erősítették meg, hanem a koronavírus-járvánnyal kezdődő és máig tartó időszak is, mely az egészségügyi kihívások mellett rámutatott a globális ellátási láncok sérülékenységére. Mindez egy új gazdaságstratégiai és geopolitikai szemlélet kialakulásához vezetett, melyet jelentős mértékben felerősített és lassan a nyugati és keleti világ szimbolikus összecsapásává emelt az orosz-ukrán háború. Az ezzel párhuzamosan megindult gazdasági blokkokba történő rendeződés eközben folyamatosan szűkíti azon országok mozgásterét melyek gazdasági és politikai értelemben is közvetítő szerepet kívánnak betölteni a kelet és a nyugat között.  

Ma még megjósolhatatlan, hogy mikor és milyen formában érhet véget a szomszédunkban zajló vérontás, de az egész biztosan látszik, hogy a korábbi, az olcsó orosz nyersanyagokra és a német ipari kapacitásokra, valamint az innovációra épülő európai gazdasági modell nem fog visszatérni. Ezzel párhuzamosan látnunk kell azt is, hogy a német gazdaság ismét visszaesett és a lakossági és az üzleti bizalmi index romlott. 

Németországnak, Európa legnagyobb gazdaságának hosszú távon is borús kilátásai, valamint az orosz piacok szinte teljes elvesztése azt jelenti, hogy a háború okozta kihívásokra immár nem rövid és áthidalható, hanem hosszútávú és stratégaii problémaként kell tekintenünk, melynek részeként a körülményekhez folyamatosan alkalmazkodó kormányprogram egyik feladata lesz az új export lehetőségek felkutatása.

Mindez azt jelenti, hogy új körülmények között kell sikeresnek lenniük a magyar vállalkozásoknak, miközben alapvető adottságunk, hogy kicsi és nyitott gazdaság vagyunk, nem fog megváltozni.

Ebben a helyzetben különösen fontos lesz a hazai fogyasztás, főként a hazai termékek fogyasztásának ösztönzése. A reálkeresetek idei növekedése e téren reményre jogosít, de a fogyasztói bizalom helyreállításán mindannyiuknak dolgoznunk kell. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe lehet az Érték és Minőség Nagydíjnak, melynek kimondott célja a fogyasztói bizalom erősítése és a hazai termékek vásárlásának ösztönzése. 

Ebben a megváltozott gazdasági környezetben különösen fontos, hogy tudatos vásárlásainkkal mi magunk is támogassuk a minőséget előállító hazai vállalkozásokat. Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati rendszer ebben is a segítségünkre van. Valódi értékmérőként működik, melyet csak a jók közül a legjobbak érdemelhetnek ki.

Ezek a magyar vállalkozások azok, melyek innovatív fejlesztéseikkel és alkalmazkodó stratégiájukkal képesek lesznek nemcsak fennmaradni, hanem hozzájárulni a magyar gazdaság fejlődéséhez, mely az idei várhatóan 1,5-2 százalékos növekedést követően 2025-ben gyorsuló pályára tud állni. 

Mindehhez arra is szükség lenne, hogy a 2025-ös költségvetés már a béke költségvetése legyen. A kormány elszánt és Orbán Viktor miniszterelnök úr tusnádfürdői beszéde egyértelmű volt. A sikeres, a lábukat a nemzetközi piacokon is megvető nagyvállalkozások sikere mellett az ország elemi érdeke a KKV szektor megerősítése, melynek érdekében a kormány jövőre nagyszabású programot fog indítani. A program célja nemcsak a szektor megerősítése lesz, hanem a versenyképes vállalkozások becsatornázása a nemzeti bajnok vállalatok termelési és értékesítési láncába.   

Bízom benne, hogy mindez az Önök díjnyertes vállalkozásai számára is újabb lehetőségeket, újabb kitörési pontokat fog jelenteni. 

E gondolatokkal gratulálok a díjazott vállalkozásoknak és köszöntöm Önöket Kövér László házelnök úr nevében is. 

prof. Dr. Latorcai János
az Országgyűlés alelnöke
az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat fővédnöke