Étkezzünk egészségesen, hogy egészségesen élhessünk, szól az idei Érték és Minőség Nagydíj Pályázat mottója. A Kiírói Tanács pedig a mai alkalomhoz Márai Sándor, egyik legkiválóbb írónk, gondolatát kölcsönözve hozzátette, hogy „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában.”
 
Engedjék meg, hogy mindezek esszenciájaként magam is egy Márai Sándortól vett, kevésbé ismert idézettel köszöntsem Önöket:

„Mert a szódavíz nem ásványvíz, ezt jegyezzük meg jól. A szóda már a civilizáció, az igaz, de nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka.”

Az iménti idézet nemcsak a magyarság kreativitását és újító szellemiségét, hanem a magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállításának fontosságát is jól szemlélteti. E téren a mezőgazdaság és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeripar különösen fontos szegmensei a magyar gazdaságnak.

Felismerve a minőségi termékek előállításának szükségességét a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén már 2010-ben kiemelt agrárpolitikai célként fogalmazódott meg a feldolgozott termékek arányának növelése, vagyis az, hogy a tradicionálisan nyersanyag-kibocsátó mezőgazdaságunk egyre inkább a külföldön is piacképes, magasabb feldolgozottságú termékek, élelmiszerek előállításának irányába mozduljon el. Adottságaink ugyanis azt is lehetővé teszik, hogy ne csak saját magunkat, hanem akár 18-20 millió embert is elláthassunk élelmiszerekkel.  

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy milyen termékekkel tudunk piacra lépni. A magyar gazdaság erősödése, a növekvő reáljövedelmek a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is javították. A belső fogyasztás növekedése mellett a külföldi piacokra is sikerült betörniük a magyar vállalkozásoknak. Ha a trendeket nézzük elmondható, hogy az agrárkivitel feldolgozottsági fok szerinti szerkezete évről-évre javul: míg a nyersanyagok aránya 2010 és 2018 között tizedével csökkent az export összetételében, addig az elsődleges feldolgozottságú termékek kivitele 55%-kal, a magasabb hozzáadott értéket képviselő, másodlagos feldolgozáson átesett termékek exportja pedig már több mint 73%-kal növekedett.

Ennek fényében már annyira nem is meglepő, hogy a 2019-es év végén meglévő külkereskedelmi többletünk közel kétharmada az agártermékek exportjának volt köszönhető.

Az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetettjei között is felülreprezentáltak. Fejlesztéseiknek és a sajtó támogató figyelmének köszönhetően évről évre olyan termékeket ismerhettünk meg, amelyek minőségükkel nemcsak a hazai piacokon, hanem sokszor a legkifinomultabb exportpiacokon is megállják a helyüket.

Bízom benne, hogy az elmúlt évek sikeres pályázatai inspirálóan hatnak az idei érdeklődőkre és idén szeptemberben az országházi díjátadón együtt örülhetünk a magyar vállalkozások és végső soron Magyarország sikerének.