az Országgyűlés alelnöke a Pályázat fővédnöke:

„Ahhoz, hogy valóban ünnepelni tudjunk először is el kell csendesednünk és magunkba kell fordulnunk.”

A lassan tovatűnő 2022-es év is a gazdasági nehézségekről szólnak, amelyek rendkívüli kihívások elé állítják az országot. Hogyan tudná összefoglalni azokat a kormányzati intézkedéseket, melyek a gazdasági összeomlás elkerülését célozzák?

A kérdés megválaszolásához először is azt kell látnunk, hogy két egymástól javarészt független tényező, nevezetesen a COVID-járvány visszaszorulása következtében robbanásszerűen megnövekedett keresletet kielégíteni képtelen jelenleg még töredezett globális ellátási láncok gyengesége, valamint az idén februárban kirobbant orosz-ukrán háború egyaránt áruhiányhoz és inflációhoz vezetnek. E két probléma gyökere olyan mélyre nyúlik, hogy azokat csak nemzetközi összefogással lehet megoldani. Ennek hiányában Magyarország számára sajnos csak a tüneti kezelés lehetősége adott.

A kormányzati intézkedések is ennek felismeréséből fakadnak és pontosan ezért tartjuk elsődleges célnak, hogy a szomszédunkban mielőbb elhallgassanak a fegyverek és végre tartós béke következzen. Ameddig ez nem következik be, addig nem marad más lehetőség, mint a károk enyhítése.

A kormány teszi a dolgát: az infláció ellen ár-stopokkal, az uniós források felszabadításáért törvénymódosításokkal, az elszálló energia árak ellen a rezsicsökkentés fenntartásával, a magas kamatok ellen pedig vállalkozói kamatstoppal küzd, de a világban zajló események hatásai - különösen a szomszédunkban lassan egy éve tartó szörnyűséges háború – túlmutatnak cselekvőképességünk határain.

Az egyik legfontosabb kihívás jelenleg az energiaárak kérdése, melyek a két korábban említett hatás mellett az Oroszországgal szemben meghozott brüsszeli döntések következtében történelmi rekordokat döntenek Európában. A kormányzat célja ebben a helyzetben egyértelműen az, hogy a lehetőségekhez mérten versenyképes áron biztosítsa a lakosság és az ipari termelés számára nélkülözhetetlen gáz és villamos energiát.

Az elmúlt időszak igazán túlélővé tett mindannyiunkat, a sok-sok nehézség ellenére fejlődik a gazdaság, az új helyzet megtanított az új lehetőségeket kiaknázni, élni vele.  Mindezeket figyelembe véve a kormányzat hogyan, és legfőképpen mire készül 2023-ban? Miben bízhatnak, mi az, ami erőt, motivációt adhat a jövő évre a gazdaság és kultúra szereplőinek?

Az idei év első fele viszonylag kedvezően alakult, a háború negatív hatásait ekkor még ellensúlyozta a kereslet folyamatos erősödése. A harmadik negyedévben megjelenő hatások azonban nem sok optimizmusra adnak okot Európa-szerte. Amennyiben a korábban említett fő problémaforrások legalább egyike nem oldódik meg, akkor várhatóan 2023-ban az Európai Unió jónéhány gazdasága recesszióba fordul. Ezt a negatív folyamatot idejekorán felismerte a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök úr már a parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében jelezte, hogy a bizonytalanságokra tekintettel csak decemberben alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját. Várhatóan minimális 1-1,5 százalékos gazdasági bővüléssel fog számolni a kormányzat, mely a magas inflációs környezetben jelentősen szűkíteni fogja majd a költségvetés mozgásterét.

A költségvetés várható módosítása ugyanakkor továbbra is szem előtt fogja tartani az elfogadott, legfontosabb irányvonalakat: a családok és a nyugdíjasok támogatását, Magyarország biztonságát, valamint a munkahelyek védelmét.

Az egymást követő nehéz időszakok a legváltozatosabb túlélési variációk kidolgozását és mobilitását teremtették meg a vállalkozásoknál, egyre világosabbá válik, világított rá, hogy csak előre menekülni lehet.  Ön szerint miként változtatta meg az innovációs igényeket és a fejlesztési kedvet a kialakult gazdasági helyzet? Véleménye szerint miként alakul 2023-ban a kutatás-fejlesztés?

A különböző gazdasági válságok kevés előnyös következményeként szokták emlegetni azok piactisztító hatását. A kiélesedő verseny ugyanis a hatékonyabban működő szereplők fennmaradását biztosítja normál körülmények között. A mai, áruhiányban gyökerező válságunk azonban meglátásom szerint sok tekintetben nem fog ilyen eredményre vezetni, hanem bizonyos szegmensekben a „kóklerek” és a silány terméket előállító vállalkozások megerősödéséhez is vezethet. Sajnos különösen igaz lehet ez – a nagydíjasok között is jól reprezentált - építőipar és az élelmiszeripar területén. Éppen ezért nemcsak az előre menekülő fejlesztések lesznek rendkívül fontosak 2023-ban, hanem a minőség hiteles tanúsítása is, amely képes lehet meggyőzni a jellemzően forráshiányos fogyasztókat, megrendelőket arról, hogy némi többletköltség ellenére is érdemes az ellenőrzött, tanúsított minőséget választani. Ebben a döntési folyamatban pedig döntő szerepe lehet az Érték és Minőség Nagydíj védjegyének.

A jelenlegi feszített munka mellett hogyan készül az év végére, miként hangolódik az ünnepekre az országgyűlés alelnöke? Mivel bíztatná az ünnepre készülődő országot?

A karácsonyi forgatagot nézve, mintha a lakosság többsége még nem érezné, hogy szűk esztendő előtt állunk. A bevásárlóközpontok tömve vannak, a kereskedelmi neonfények villódzása pedig elvonja figyelmünket az Ünnep valódi üzenetéről. Ahhoz, hogy valóban ünnepelni tudjunk először is el kell csendesednünk és magunkba kell fordulnunk. Magam is igyekszem az Országgyűlés zaját feledni és felkészülni arra, hogy szent este a krisztusi béke és kegyelem beköltözhessen a szívembe.