az Országgyűlés alelnöke a Pályázat fővédnöke

„Annak érdekében, hogy a szükséges fejlesztések és beruházások elindulhassanak a kormány magára vállalta az előfinanszírozás terhét, ezzel is élénkítve a hazai gazdaságot. Ez a példa szerintem üzenet a magyar gazdasági élet szereplőinek, mely bizonyítja a kormányzat elkötelezettségét, továbbá mindenki számára jelzi, hogy nehéz helyzetekben nem meghátrálni kell, hanem előre menekülni.”

A 2021-es év sem a könnyű gazdasági környezetről szólt, a pandémiás tavasz után, a gazdaság újraindítása rendkívüli kihívások elé állította az országot. Hogyan tudná összefoglalni azokat a  kormányzati intézkedéseket, melyeknek köszönhetően nem omlott össze a gazdaság?  

A hátunk mögött hagyott esztendőt sajnos valóban beárnyékolta a pandémiás helyzet, mely mind a gazdasági mind a társadalmi életre rányomta a bélyegét, pénzügyi és emberi áldozatokat követelt. Az év elejei harmadik, majd a most is tartó negyedik hullám azonban teljesen eltérő kihívások elé állította az ország vezetését. A járvány emberi oldalát tekintve év elején még az volt a kérdés, hogy miként tudunk elegendő vakciánt biztosítani a lakosság számára, ma pedig sokkal inkább az a kérdés, hogy miként lehet meggyőzni az oltással szemben szkeptikusokat és rábírni őket, hogy legalább a közösség védelme érdekében vegyék fel a védőoltást. A harmadik hullám idején működtek a lezárások, azonban mára – meggyőződésem szerint – a lakosság többsége már belefáradt a koronavírussal kapcsolatos hírekbe és korlátozásokba, az oltás védelmében bízva pedig vissza akarja kapni korábbi megszokott életét. Éppen ezért a jelenlegi időszak védelmi intézkedései, legyenek akár gazdasági akár egészségügyi természetűek egészen más alapokra kell, hogy épüljenek. A keleti vakcináknak köszönhetően szinte elsőként indulhatott újra a hazai gazdaság az EU-ban, melynek eredményeként a hazai gazdaság kibocsájtása már az év közepén elérte a válság előtti szintet.  Megnyert versenyelőnyünket nem adhatjuk fel, ezért további gazdaságélénkítő intézkedésekkel támogatjuk a hazai vállalkozásokat, melynek eredményeként a 2021. évre az EU tagállamai között az egyik legnagyobb gazdasági növekedéssel számolhatunk, amit reményeim szerint a november végén azonosított szupermutáns sem tud majd derékba törni. A helyzet ugyanakkor sok szempontból aggodalomra ad okot, ezért is kellett először 2022. január elsejéig, majd 2022. június elsejéig meghosszabbítania az Országgyűlésnek a koronavírus miatt elrendelt vészhelyzetet.

Az elmúlt időszak igazán túlélővé tett mindannyiunkat, a sok-sok nehézség ellenére erős maradhatott a gazdaság, az új helyzet megtanított az új lehetőségeket kiaknázni, élni velük.  Mindezeket  figyelembe véve  a kormányzat  hogyan, és legfőképpen mire készül 2022-ben? Mi az, ami erőt, motivációt adhat a gazdaság és kultúra szereplőinek?

Az újraindítási akcióterv a modern magyar történelem legnagyobb gazdasági programja, mely alapvetően meghatározza a 2022-es költségvetés prioritásait, ezért is nevezhetjük azt egyenesen az újraindítás költségvetésének. Meggyőződésünk, hogy a gazdaság élénkítéséhez a vállalkozások támogatása mellett nélkülözhetetlen a lakosság támogatása is. Ezért is döntött a kormány - 2021-es kimagasló gazdasági növekedés eredményeire építve – a családok személyi jövedelemadó visszatérítéséről és a 13. havi nyugdíj kifizetéséről, valamint támogatta a minimálbér megemeléséről szóló javaslatokat. A 25 éven aluli fiatalok személyi jövedelemadó mentessége pedig egyszerre jelent segítséget a pályakezdőknek és az őket foglalkoztató vállalkozásoknak. A munkáltatói adóterhek további csökkentéséhez és a munkahelyteremtéshez, illetve a beruházások támogatásához szükséges források fedezete is biztosított, s ezzel a kormány a járvány miatt kiszámíthatatlanabbá vált környezetben is stabil kapaszkodókat kínál a hazai gazdasági élet szereplőinek.

Mindezeken túl további jelentős forrásokkal is számolhatunk a 2022. évben, hiszen a kormány és az Európai Unió között, a helyreállítási alap forrásaival kapcsolatos vitának is le kell zárulnia. Annak érdekében, hogy a szükséges fejlesztések és beruházások elindulhassanak a kormány magára vállalta az előfinanszírozás terhét, ezzel is élénkítve a hazai gazdaságot. Ez a példa szerintem üzenet a magyar gazdasági élet szereplőinek, mely bizonyítja a kormányzat elkötelezettségét, továbbá mindenki számára jelzi, hogy nehéz helyzetekben nem meghátrálni kell, hanem előre menekülni. Reményeim szerint ez a gondolkodásmód az ipar és a gazdaság szereplői számára is követendőnek fog bizonyulni, mert csak így lehetséges, hogy 2030-ra Magyarország azon sikeres országok közé tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni.

A pandémiás időszak még intenzívebben világított rá, hogy az előremenekülés az egyetlen lehetőség a túlélésre. Ön szerint megváltoztatta-e az innovációs igényeket és a fejlesztési kedvet az elmúlt időszak? Véleménye szerint miként alakul 2022-ben a kutatás-fejlesztés?

Joseph Schumpeter a XX. század meghatározó gazdaság és társadalomelméleti gondolkodója a kapitalizmust alkotó rombolásként írta le. Kiemelte, hogy a kapitalizmus állandóan változik, motorját az újítások jelentik, melyek szüntelenül lerombolják a régit és szüntelenül újat hoznak létre. A koronavírus-járvány pedig arra is ráirányította a figyelmünket, hogy az innovációkat kikényszerítő romboló erő nemcsak a gazdasági rendszeren belül, hanem arra kimagasló hatást gyakorló külső tényezőkben is megfigyelhető.

Az innovációs készség és a technikai előrelépés minden korban versenyelőnyt jelent, de a koronavírus-járvány nyomán pillanatok alatt megváltozó gazdasági környezetben még inkább felértékelődik. Ebben a helyzetben azok a vállalkozások, amelyek többek között a digitalizáció, az informatika területén képesek voltak érdemi fejlesztéseket végrehajtani pillanatok alatt vetélytársaik elé léphettek. Ez az újító és bátor gondolkodásmód, mely az Érték és Minőség Nagydíjban részesülő vállalkozókat is szinte kivétel nélkül jellemzi, tovább fog erősödni, melyhez a 2022. évi költségvetésben biztosított célzott források is segítséget nyújtanak majd.

Hogyan készült az év végére, miként hangolódott az ünnepekre az országgyűlés alelnöke, és miként készült a civil ember?

Advent maga a várakozás, a hittel és szeretettel teli vágyakozás. Ahogy Nagyapám fogalmazta, advent idején arra vágyakozunk, ami már egyszer megtörtént, amit kétezer éve jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk arra, hogy az isteni szeretet fénye Karácsony hajnalán a szívünkbe költözzön.

Őseink ezt kristálytisztán tudták és átélték a várakozás élményét. Nekünk, mai rohanó világukban egyre nehezebb a hétköznapokban a szívünket felemelni. A kereskedelmi reklámfények vakításában pedig szinte lehetetlen meglátni az igazi fényt.  

Jézus születésének napja és az azt megelőző Advent szakrális jellegét fokozatosan elveszítve közösségi értelemben sajnos kezd kiüresedni és egy akciós bevásárlási időszakká silányodni, így különösen fontos, hogy legalább szűk családi körben képesek legyünk megélni a Karácsony, az Ünnep igazi üzenetét és ápolni a hozzá kötődő hagyományokat.