miniszter-helyettes - AGRÁRMINISZTÉRIUM a pályázat szakmai támogatója

„A pandémia és az abból kialakult világgazdasági válság rávilágított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentőségére, hiszen a legnehezebb időszakban is folyamatosan termeltek és a magyar ember asztalára jó minőségű, biztonságos élelmiszer kerülhetett/ kerülhet. Mára az agrárium megítélése sokat javult.”

 

A 2021-es év sem a könnyű gazdasági környezetről szólt, a pandémiás tavasz után, a gazdaság újraindítása, milyen kihívások elé állította, vagy milyen problémákat vetett fel az ország vezető szaktárcájának működésében? Milyen éves zártak, hogyan búcsúztatták az ó évet, hiszen az agráriumhoz kapcsolódóan ennyi lehetőséget és támogatást még soha nem kaptak a résztvevők?

A tavalyi év valamennyi ágazat, így az agrárium számára is rendkívül nehéz volt. A mezőgazdaságot a koronavírus járvány mellett, sajnos a tavaszi fagy, a nyári rendkívüli aszály, a piaci anomáliák, a takarmányárak alakulása, a madárinfluenza, valamint az afrikai sertéspestis is sújtotta. Ha szántóföldi növénytermesztést nézzük, talán az elmúlt 30 év legnehezebb évén vagyunk túl, de sajnos a takarmányárak emelkedése és a komoly piaci hatások miatt az állattenyésztés, különösen a sertéságazat is komoly gondokkal küzd, nemcsak nálunk, hanem egész Európában.  Ugyanakkor a járványhelyzet egyben lehetőség is, hiszen a Kormány azt a célt tűzte ki, hogy a válságból való kilábalás leggyorsabb módja, ha rendkívüli mértékű támogatással segítjük az egyes ágazatokat. Az elmúlt 10 év kormányzati munkájának eredményeként azt tapasztaltuk, hogy a vállalkozások részéről a beruházási kedv megvan és rendelkeznek a fejlesztésekhez szükséges önerővel is. Így az általunk meghirdetett pályázatok révén megvalósuló technológiai fejlesztésekkel a mezőgazdaság versenyképessége, az ágazat hatékonysága nagymértékben növelhető lesz, amellyel felzárkózhatunk Európa legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országai közé.

 

Az elmúlt időszak igazán túlélővé tett mindannyiunkat, a sok-sok nehézség ellenére erős maradhatott a gazdaság, az új helyzet megtanított az új lehetőségeket kiaknázni, élni vele. Mindezek alapján Önök - így az Agrárminisztérium - hogyan és legfőképpen mire készül 2022-ben? Mi az, ami erőt, motivációt adhat maguknak és partnereiknek az előttünk álló évre?

Bár nagyon nehéz éven vagyunk túl és rengeteg munka vár ránk, de talán azt mondhatom, hogy meg tudtuk teremteni azokat a feltételeket, amely révén az ágazat fejlődése biztosítható. A Kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszakban a maximális társfinanszírozást biztosítja a vidékfejlesztésben. Ez azt jelenti, hogy összességében az előző ciklus háromszorosa, 4265 milliárd forint vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre 2027-ig. Számos olyan területen indult el a munka amely már évtizedek óta váratott magára. Ilyen az öntözésfejlesztés, ilyen az osztatlan közös felszámolásának megkezdése, de ide sorolnám a generációváltás kérdését is, amelynek kerettörvényét idén fogja elfogadni az Országgyűlés.

 

A pandémiás időszak még intenzívebben világított rá, hogy az előremenekülés az egyetlen lehetőség a túlélésre. Ön szerint változtatta-e az innovációs igényeket és a fejlesztési kedvet az elmúlt időszak? Véleménye szerint miként alakul 2022-ben a kutatás-fejlesztés az agrárgazdaságban?

Nyugodtan mondhatom, hogy az agrárium az egyik leginnovatívabb, a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó ágazat. A precíziós gazdálkodás, a drónok alkalmazása, a robotika, mind-mind olyan technológiák, amelyeket széles körben használnak a gazdálkodók. A legnagyobb kihívás mára a klímaváltozás lett a mezőgazdaságban. A legfontosabb feladat a növénynemesítés előtt áll, hiszen olyan fajták nemesítése vált szükségessé, amelyek alkalmazkodni tudnak a rendkívül változékony időjárási körülményekhez. Különösen nagy kihívás ez a gyümölcságazatban, hiszen már évek óta sújtja a gyümölcsösöket a tavaszi fagy, amely komoly terméskiesést is okoz. Ez mind a gazdálkodó, mind a fogyasztó számára komoly gond, hiszen a gazda bevételtől esik el, a fogyasztó nem, vagy csak jóval drágábban jut hozzá az egyes gyümölcsökhöz, sőt sok esetben nem is hazai, hanem import árut kényszerül vásárolni.

 

Milyen útravalót adna, vagy mit üzenne a kiválóság iránt elkötelezett kormányzati tisztviselőként, vezetőként, vezető társainak, a gazdálkodóknak és nem utolsó sorban a fogyasztónak?

A pandémia és az abból kialakult világgazdasági válság rávilágított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentőségére, hiszen a legnehezebb időszakban is folyamatosan termeltek azért, hogy a magyar ember asztalára jó minőségű, biztonságos élelmiszer kerülhessen. Mára az agrárium megítélése sokat javult, amire mint szakmabeli nagyon büszke vagyok. Ez jól tükröződik az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszerében is, hiszen az elmúlt évek alatt azt tapasztaltam, hogy a legnagyobb számban az agrárium termékei képviseltették magukat. Ez amellett, hogy nagy öröm volt számomra, fontos jelzés is, hogy az agráriumban milyen potenciál rejlik és milyen kiváló minőségű termékekkel tudnak évről-évre megjelenni a gazdálkodók és a vállalkozások. Bízom benne, hogy ez a jövőben sem fog változni, sőt bíztatom is a leendő pályázókat, hogy minél többen vegyenek részt a 2022. évi pályázaton!

 

Hogyan készült az év végére, miként hangolódott az ünnepekre a miniszter-helyettes, és miként készült az ünnepekre a civil ember?

Számos még megoldásra váró feladat állt az Agrárminisztérium előtt, így a teendők az év végéhez közeledve inkább csak sűrűsödtek. Természetesen a munka mellett meg kellett találni azokat a pillanatokat, amelyek segítenek felkészülni és feltöltődni az ünnepekre. Rohanó világunkban sokszor csak az ünnepek adnak lehetőséget arra, hogy kicsit megpihenjünk, időt töltsünk családunkkal. Ezúton is boldog és egészségben, valamint sikerekben gazdag új esztendőt kívánok valamennyi olvasónak!